Mi az Elemental?

​Általánosságban elmondható, hogy az Elemental egyfajta mágikus lény, egy szellemlény, amely személyiségét erõsíti a természet és képes ellenõrizni és az uralma alá hajtani a természetes erõket.

A parakéli koncepcióban az Elemental misztikus lény az okkult és alkímiai alkotásokban az európai reneszánsz idején, és különösen a Paracelsus 16. századi műveiben szerepel. A klasszikus parakéli perspektívában négy Elemental kategória található: gnómok, undinek, sylphek és szalamandrák. Ezek megfelelnek az antik klasszikus elemeinek: a földnek, a víznek, a levegőnek és a tűznek. Az étert (kvintesszenciát) nem hozzák el az elemhez. Az alkímiai elemekhez használt kifejezések forrás és fényesség szerint változhatnak.

Az elementális lények - merthogy róluk van szó - nagyon is léteznek, és körülöttünk élnek. Szokták őket természetszellemeknek is nevezni. Fajtáik és feladataik számosak és szerteágazóak: minden természeti folyamatban részt vesznek, tulajdonképpen ők alkotják a minket körülvevő érzéki világot. Ha egy mondattal szeretnénk kifejezni a feladatukat, azt mondhatnánk, hogy az elementálok az Isten által létrehozott teremtési terv végrehajtói itt a Földön. Ők a kapocs a felsőbb világok és a fizikai sík között. Létezési síkjuk ennek megfelelően a legközelebb van az emberhez. Így a szellemi érzékelés első élményei is hozzájuk kötődnek - éteri látással már láthatóvá válnak az ember számára is.

Fontos tudnunk, hogy csak két síkon léteznek; éteri és asztrális testük van, fizikai testtel és ÉN-tudattal viszont nem rendelkeznek. Fejlődés tekintetében ily módon valahol az ember és az állat között vannak. Az állatnak fizikai, éteri és asztrális teste van, az embernek pedig Én-tudata is. Emiatt az elementálokkal való kommunikáció is más, mint amit az ember megszokott. Ők az ÉN hiányában képtelenek felfogni a racionális érvelést és a gondolatokat. Csak az asztrális test természetének megfelelően, érzelmekkel átitatott imaginációs képeket értenek meg. Hiba lenne azonban azt képzelnünk, hogy az elementálok "butábbak" lennének nálunk. Sok képviselőjük (például a pánok) az embert messze meghaladó intelligenciával, tudással és munkabírással rendelkezve végzi a reábízott feladatot.

Az elementálok csoportokba rendezésénél az egyik fő szempont az, hogy melyik halmazállapotú elemmel van dolguk. Eszerint megkülönböztetünk föld-, levegő-, víz- és tűzelementálokat. Vannak ezen osztályzásba nem tartozó természetszellemek is, de őket később tárgyaljuk.

Érdekes megjegyezni róluk, hogy az ember által érzékelt formájuk mindig változik. Az esetek többségében valóban manó-, sellő-, faun- vagy tündérformát öltenek, hogy ezzel is megkönnyítsék az ember dolgát. Ténylegesen azonban éteri és asztrális energiaformákból, spirálokból állnak, ami a közönséges ember számára teljességgel megfoghatatlan. Így az elementálok a kedvünkért antropomorfizálódnak, és emberhez közeli, humanoid formákat vesznek föl. Mivel hosszú idő óta élnek velünk, mondhatjuk, hogy "ránk alakultak", ezzel is segítve azt, hogy felismerjük őket és kommunikáljunk velük.

Hogyan születnek az elementálok? Életciklusuk kezdete mindig a magasabb hiererchiákhoz kötődik. Fajtájuk szerint a különböző angyali rendekből válnak ki, onnan fűződnek le. Munkájuk végeztével - ideális esetben - oda is térnek vissza. Az újszülött természetszellemeket a rudimek névvel illetik. Születésükkor még nehéz felismerni, hogy melyik elemhez fognak tartozni, végső formájukat csak később veszik föl. Halálról esetükben nem beszélhetünk. Vagy visszatérnek az őket teremtő rendhez, vagy - rosszabb esetben, ha képtelenek feltöltődni - itt ragadnak lebénulva az anyagi síkon. Sajnos ilyenkor gyakran az ellenerők kaparintják meg őket.

Földelementálok

Őket szokás más néven gnómoknak, törpének, manóknak, koboldoknak nevezni. Feladatuk a Földön fellelhető szilárd halmazállapotú tárgyakhoz köti őket. Nekik köszönhetjük az anyagi megvalósulást. Születésükkor archékról (korszellemek) fűződnek le. Éteri testük életéterből áll, asztrális testük pedig a Föld asztrális testével esik egybe. Az elementálok közül ők a legintelligensebbek. Tudatosak, figyelmesek, képesek egy pontra fókuszálni.

Szerepük szerint ők juttatják el a növényekbe a tápanyagot, és szabják meg azok növekedési irányát is. Érdekes módon a holdfázisok nagyban befolyásolják érzelmeiket. Teliholdkor rossz hangulatban leledzenek, újholdkor viszont jókedvük van. Fontos tudni, hogy a kétéltű állatok éteri és asztrális rezgése blokkolja a földelementálok energetikai rendszerét, ezért félnek a kétéltűektől. Az ellenerők kedvelt trükkje, hogy a földelementálok gyújtópontját egy kétéltűhöz kötik, ekképpen bénítva le, és szakítva el őket a feladatuktól.

Vízelementálok

A mondák sellői, nimfái és udinéi ők. Minden folyékony és víznemű szubsztanciában megtalálhatóak. Az arkangyali rendről válnak le. Éteri testük hangéter, vagy más néven kémiai éter. Tudatuk álomszerű állapotban van, kevésbé éberek és tudatosak, mint a földszellemek. Megjegyzendő, hogy szellemi szempontból ők vesznek részt mindenfajta kémiai folyamatban, reakcióban. Feladataik közé tartozik a folyadékok áramlásának fenntartása a növényekben. Segítségükkel játszódnak le a levelekben a kémiai asszimilációs folyamatok, és ők tartják fenn a folyadékháztartást is. Érdekes ellentmondás, hogy a vízelementálok és a halak kapcsolata hasonlít a földelementálok és a kétéltűek kapcsolatához: éppen a víz szellemei nem kedvelik a halakat!

Levegőelementálok

Más néven tündérek vagy szilfek. A légnemű és gázjellegű dolgokban vannak jelen. Az angyali rendről fűződnek le. Étertestük fényéterből áll. Általában nem egyedül vannak jelen, mindig kapcsolódik hozzájuk egy más jellegű szellemiség (például a köd=víz+levegő). Hozzájuk tartozik a növények ősképének beleszövése az egyedi növénybe. Ennek köszönhetjük, hogy az egyéni vonásokon túl az egy fajba tartozó növények hasonlítanak egymásra. Ha ők nem lennének, akkor a növényeket nem lehetne fajok szerint csoportosítani, mert egyik sem hasonlítana a másikra.

A levegő szellemei rokonszenvvel viseltetnek a madarak iránt. Ha sikerül gyújtópontjukat egy madárhoz kötni, az emeli tudatszintjüket és fejleszti őket. Amikor a madár repül, szárnyainak érintkezése a levegővel egyfajta zenének hangzik számukra.

Ha valaki repülőn utazik, érdemes esetleg egy pillantást vetnie éteri látással a szárnyakra, csakhogy kiderüljön a levegőelementálok fontos szerepe az ember életében...

Tűzelementálok

A mítoszokban mint szalamander ismerhetünk rájuk. Ők nem közvetlenül a felsőbb hierarchiákból válnak ki; az állatok csoportlelke az, amelyből lefűződtek. Az állatok csoportlelkei viszont az erőkből (mozgásszellemek) származnak. Éteri testük hőéterből áll. Szerepük az, hogy a hőt eljuttassák a növényekbe, és biztosítsák a Föld belső hőjét. A tűz szellemei a rovarokhoz vonzódnak, és gyakran kötődnek a különböző virágporokhoz, egyfajta hajóként használva őket. Hozzájuk tartozik az átváltozás minősége. Ennek megfelelően a komposztban tanulmányozható legjobban a működésük.

A tűzelementálok születésével kapcsolatban megfigyelhető, hogy a háziasított állatok csoportlelkéből könnyebben válnak ki, mivel ezek közelebb állnak hozzánk.

Legfontosabb és legnagyobb csoportjuk az elementálok. 00Jelentőségük legalább akkora, mint a természetszellemeké. Fő jellemzőjük az, hogy az emberi tudat hozza létre őket. Kezdetben csak gondolatformák és érzelemfelhők, amik az állandó ismételgetéssel, és az esetleges tudatos összpontosítással energiát kapnak, és később önálló életre kelnek. Ilyenek az átkok, kívánságok, imák, erős gondolatok és érzelmek. Mindig a levegő kilélekzésekor jönnek létre, és kilenc másodperc múlva kelnek életre. Itt be lehet vetni egy ügyes trükköt is. Ha rajtakapjuk magunkat, hogy helytelen gondolatokat teremtettünk, akkor kilenc másodpercen belül lehetőség van ezek semlegesítésére, egy ellentétes gondolattal. Fontos, hogy próbáljunk mindig tudatában lenni annak, hogy miket teremtettünk, mert a felismerés hiánya nem mentesít a következményektől. Az erkölcsös gondolatok hatására segítő, harag és gyűlölet hatására pedig negatív elementálok keletkeznek. Az átoklényekről megjegyzendő, hogy mivel poláris lények, egyik felük mindig a teremtő személy aurájába kapcsolódik. A másik fél pedig a célszemély energetikai védelmétől függően képes rákapcsolódni az aurára. Ha ez nem sikerül, akkor bumerángszerűen visszavágódik a feladóhoz, visszaadva az összes beléültetett információt:magát az átkot.
Ember teremtette elementálok

Különleges elementálcsoportok és feladataik

Ide tartoznak a születésnél és a halálnál tevékenykedő elementálok, a kultikus és vallási eseményeken létrejött és működő természetszellemek. Külön csoport az ember érzékelését segítő elemi lények. A szaglásnál a föld, az ízlelésnél a víz, a tapintásnál a tűz, a látásnál a levegő, a hallásnál pedig a víz és a levegő elementáljai együttesen segédkeznek az embernek. Nélkülük nem lennénk képesek az érzéki világ észlelésére.

Faun
Ők a "fák szellemei", a fák növekedését segítő földelementálok. Egészséges fánál a faun spirálszerűen áthatja a fát, a lombtól egészen a gyökérig. A faun meghatározott irányba tereli a gyökerek és az ágak növekedését. Amikor egy fa kiálló ágait lenyesik, és az ember által kitalált képre alakítják, a faun szenved. Amikor a faun elhagyja a fát, a fa elpusztul.

Déva
Ők fejlett levegőelementálok. A növény ősképének impulzusait juttatják el a földelementálokhoz, hogy az egy fajba tartozó növényeket hasonlóképpen építsék föl. A dévák gondoskodnak arról is, hogy a hely egyedi minőségét beleszőjék az ősképbe. Ezért hívják őket a ,,tér tündéreinek" is.

Múzsa
Magasra fejlődött tűzelementálok. A "szférák zenéjét" hozzák le a Földre. Hangversenyeken ott táncolnak a zenészek feje fölött. Szívesen ihletik meg az arra érzékeny embereket új zenei művek alkotására.

A sellők (vízelementálok) felelnek a kisebb vizek élővilágának és összhangjának a fenntartásáért.
Az elfekhez tartoznak a rétek, a mezők.
A koboldok (földelementálok) azok, akik gondoskodnak egy adott tér, szoba, lakás szellemi védelméről. A koboldhívó ima a Manifesztum második számában található.

Az ember szerepe az elemi lények életében

Mivel a mai emberiség teljesen elvesztette kapcsolatát az éteri világgal és annak lakóival, hajlamos úgy élni és viselkedni, mintha azok nem is léteznének. Ez azonban nagy hiba! Az elementálok körülöttünk élnek, részt vesznek a minket érintő folyamatokban, és elsősorban értünk dolgoznak. Hálával és szeretettel kell rájuk gondolnunk, még ha nem is érzékeljük őket.

Saját akaratukból kötik le magukat az anyagi síkra, azonban feladatuk végeztével elhagyni csak emberi segítséggel tudják azt. Az ilyenkor történő emberi segítség egyfajta megváltás számukra, és ekkor képesek csak visszatérni az őket kiválasztó felsőbb hierarchia valamelyikébe. Mit tehet az ember? Fontos, hogy úgy tekintsünk a minket körülvevő világra, hogy mindenben ott vannak a természetszellemek. Még ha nem is látjuk őket, képzeljük csak el! Át kell hatnunk a világot szellemiséggel, hogy az elementálok felszabadulhassanak. Ezt úgy tehetjük meg, hogy az adott tárgy gondolatához valamilyen szellemi, szellemtudományi ismeretet kötünk. Ez könnyíti meg az elszabadulást számukra. Mi történik, ha nem váltjuk meg őket? Egyik esetben az ellenerők hatása alá kerülnek. Ilyenkor eredeti feladatukat nem tudják végrehajtani, hanem a gonosz munkájában segítkeznek. Az embert tekintve az ahrimanizált elemi lények a különböző lénytagjainkra (éter, asztrál, stb.) vannak pusztító hatással.

Az ahrimanizált földelementálok belülről a logikus gondolkodást rombolják le, kívülről pedig vírusok, paraziták és bacilusok képében hatnak az emberre. Az ahrimanizált tűzelementálok belülről megpróbálják az ember éntudatát kioltani, és ezzel visszasüllyeszteni az állatok szintjére. Kívülről a növényi mérgek jelzik munkájukat. Az ahrimanizált vízelementálok a nemes gondolatokat támadják meg, az ahrimanizált levegőszellemek pedig a jóakaratot próbálják kiirtani, gyakran nagy sikerrel... Ha viszont külső környezetben nyilvánulnak meg, akkor a természeti folyamatok eltúlzásával okoznak katasztrófákat. Az ahrimanizált földelementálok földrengéseket, az ahrimanizált vízelementálok árvizeket és áradásokat, az ahrimanizált levegő elementálok viharos szelet, orkánt, az ahrimanizált tűzelementálok pedig tűzvészeket okoznak.

Más nézőpontból megvizsgálva, az ember a környezettel való kapcsolata folyamán számtalan elemi lényt köt a saját aurájához. Ezek az elementálok - ha nincsenek felszabadítva - a halálutón is ott maradnak, így a következő testet öltéskor súlyos terheket róhatnak a testre és a lélekre (például a földelem fölhalmozódása a figyelem és az összpontosító képesség hiányához vezet, ezenkívül felerősödhetnek a természetes dolgokkal szembeni allergiás reakciók).

A természetszellemekkel való foglalkozásnak érdekes területe a Föld gyógyítása. Mindenki tisztában van azzal, hogy az emberiség milyen mértékben szennyezte el, rombolta le maga körül a környezetét. Az ipari tevékenység, a kommunális szennyezés, a bányászat csak egy kis szegmense a valóságnak. Maga a gyógyító tevékenység nem is ezekre a fizikailag okozott károkra, hanem a bolygó energetikájának egyensúlyba hozatalára, és az elementálok munkájának újraindítására és serkentésére vonatkozik. Sok esettanulmány mutatja azt, hogy a szellemi érzékeléssel nem bíró emberek nem is tudják, hogy mitől nincsen jó termés az adott területen. Mitől merül ki idő előtt a talaj? Miért apad el egy öreg, tiszta vizet adó forrás?

Az ember tudatos vagy tudattalan tájkép-átalakító munkája évezredes harmóniát képes napok alatt lerombolni. Persze helyrehozni sajnos már képtelen. A természetszellemek munkáját megzavarva a legnagyobb károkat okozzuk saját magunknak. Sajnos az elemi lények - logikus gondolkodás hiányában - nem tudnak alkalmazkodni a hirtelen váltásokhoz, így a környék energetikai rendszere összeomlik. Ennek orvoslására lett kifejlesztve a litopunktúra nevű módszer. A Föld meghatározott pontjaira köveket helyezve gyógyíthatóak e sebek. Olyan, mint az emberi akupunktúra, csak nagyban.

Érdemes kijárni sokat a természetbe, és megpróbálni ráérezni valamilyen módszerrel a természetszellemek létére. Nem baj, ha nem vagyunk jártasak energetikai módszerekben, és az sem, ha nincs éteri látásunk. Egy kis szeretettel és jószándékkal sokat segíthetünk nekik nehéz munkájukban. Hiszen értünk dolgoznak ők, a Teremtés napszámosai.